Nehezen nyert meg magának a legújabb Brad Pitt film: "A gyilkos járat" de amikor ez bekövetkezett (úgy a film első harmadának végén), akkor nagyon megvett. A rendező: David Leitch (John Wick, Deadpool 2, Hobbs & Shaw) egy sajátos stílusú, Tarantino - Guy Ritchie mixet készített afféle vonatos Kill Bill sztoriba bújtatva.
A kép forrása: LINK
Nagyon hamar rákattan az ember, mert nagyon jók a párbeszédek, lenyűgöző a karakterisztika, érdekes az alaptörténet és ütősek az akciójelenetek is. Az egész film Japánban, egy száguldó hipermodern vonaton játszódik, ahol furcsa figurák verődnek össze. Hol bunyóznak, hol japán szamuráj kardokkal harcolnak, hol pedig lövöldöznek miközben egy bonyolódó, fordulatokkal teli szövevényes ügy figurái. A néző nem unatkozik egy pillanatig sem részben a történet érdekessége részben pedig a vicces és színes karakterek miatt, akik tényleg szórakoztatóan vitriolos párbeszédeket folytatnak. [Az itt következő bekeretezett részben az alapsztori olvasható, ugord át, ha nem akarod tudni.]
Adott egy központi figura, bizonyos Ladybug (Brad Pitt) aki a Penge nevű hitman helyett ugrik be egy megbízásra és száll fel egy Kyoto -ba induló japán szuper-vonatra. Itt egy táskát kell megtalálnia és elhoznia, mielőbb lelépve a szerelvényről. Csakhogy ez nem megy simán, mert - bár állandó segítséget kap (folyamatos telefonos kapcsolattal a fülén) mégpedig egy bizonyos Máriáról (Sandar Bullock) - különböző furcsa alakok, főleg más hitman-ek törnek az életére, szintén a táskát akarva. (Amiről amúgy kiderül, hogy jó sok millióval van tele). Az is egyértelmű lesz idővel, hogy mindenki a japán alvilág fejéhez, egy bizonyos Fehér Halálhoz (Michael Shannon) kötődik. Egyesek neki dolgoznak, mint az "ikrek": Mandarin (Aaron Taylor-Johnson) és Citrom (Brian Tyree Henry), mások a megölésére pályáznak, mint a kislánynak látszó Prince (Joey King), ismét mások pedig a többiek kinyírásáért szállnak fel a vonatra, mint a Darázs (Zazie Beetz) és a Farkas (Bad Bunny). Mindenkinek van álneve, mindenki profi, mindenki képes ölni. A szereplők egy része véres halált hal, mások viszont végig megússzák a gázos helyzeteket. Ilyen a főhősünk is, Ladybug, akit zseniálisan alakít Brad Pitt. Laza, sármos, vicces, miközben simán lever mindenkit aki beleköt. A végkifejlet baromi látványos és meglepit is tartogat.
Szóval jó a sztori, de igazából a párbeszédek a leginkább ütősek. Leitch ragyogó karaktereket mutat nekünk, akik okosak, szellemesek és élvezetes dialógusokba bonyolódnak egymással. Személyes kedvencem a Citrom nevű fekete bérgyilkos akit Brian Tyree Henry formál meg (szerintem nagyot alakítva). A lenti képen ő a baloldali pasas.
A kép forrása: IMDb
Hogy miért van Kill Bill után-érzésünk, furcsa Tarantino-feeling mellett? Mert az egész kicsit a Kill Bill filmekre emlékeztet. Ott is sok scene játszódik Japánban, ott is fontos szerep jut a szamuráj-kardoknak és ott is sok a vér. Itt azonban kevesebb a gyilkolászás és sokkal több a humor. A Guy Rirchie filmek vicces helyzet-komikuma jut eszünkbe, mert hasonló stílusú poénokon nevethetünk szinte végig, az egész film alatt.
A zárás is ütős: kapunk egy grandiózusan látványos végső jelenetet és ha csak néhány percre is de felbukkan a még mindig csinos Sandra Bullock is. Le a kalappal a stáb előtt, mert ez a film a legszórakoztatóbb számomra ezen a nyáron. Ajánlom a Tarantino, Guy Ritchie fanoknak, Brad Pitt rajongóknak és mindenkinek, akibe szorult érzék az abszurd humor élvezetéhez. Értékelésem: erős 85%.
